A szomszéd kertje

Ha meguntátok volna, hogy minden évben ugyanolyan hóembert építetek, vegyetek példát Simon Beck-ről. Az angliai születésű, de a francia Alpokban tevékenykedő férfi lenyűgöző rajzokat hoz létre a helyoldalak szűzhavas lejtőin. Az ötvenes éveit és a havat taposó művész korábban tájékozódási futó volt, ami most is biztos javára válik.

Geometrikus  formákat mintázó munkáit részletesen előre megtervezi, és van, hogy akár két napig is dolgozik rajtuk. Ezen kívül nem sokat tudni a munkafolyamatról, de az biztos, hogy a végeredmény elképesztő.

Ráadásul Simon igazi megszállott. Évente akár több tíz munkát is készít, Facebook oldalán rengeteg gyönyörű fotót találhattok.

A mai történet valójában tavaly télen kezdődik, amikor is a benzinkútnál vásárolt noname hólapátom a megroggyant a már nem friss, kissé nedves, összetömörödött hó súlya alatt. Persze az én hibám, hiszen nem kellene a havat emelgetni, csak odébb tolni (így érvelt a derekam is), de a baj megtörtént. Szerencsére az volt tavaly az utolsó hó, azt a keveset meg megoldottam törött lapáttal is, de elhatároztam, hogy az új szezont egy minőségi lapáttal kezdem.

Természetesen nem így történt… Csak hétfői nagy havazás után kaptam észbe, így szerdán ellátogattam a kőbányai Oázisba, hátha találok valami jó darabot. Bár lehet, hogy idén nem lesz még egyszer ekkora hó, a lapát nem romlandó, és remélem pár évig szolgálni fog. Nem volt könnyű a választás de végül sikerült. A kép után mutatom, hogyan. 

A növények elnevezésénél a legtöbb nyelvben, így a magyarban is rengeteg érdekes, sőt meghökkentő megoldást találni. Gyakran keverednek az eredeti, vagy magyarosodott latin nevek, a növény formáját, színét, szagát, vagy egyéb, még izgalmasabb tulajdonságait leíró elnevezések.

A legpikánsabb népi eredetű növénynevek ma egyre inkább feledésbe merülnek, azonban olyan lelkes kutatóknak, mint Rácz János nyelvésznek hála, ha nem is élő beszédben, de fennmaradnak az utókor számára. Növénynevek enciklopédiája című műve több száz érdekes elnevezést tartalmaz, és eredetüknek is utánamegy.

Ilyen a ma csak csodatölcsérnek, vagy estikének emlegetett csak késő délután nyíló, majd reggel ismét bezáródó virág, melyet ezen tulajdonsága miatt régen lustakisasszony névvel illettek, sőt olykor az utcalányokra utalva az ennél lényegesen durvább kurvavirág nevet is megkapta. Szintén beszédes nevet kapott a vékony, de annál erősebb szárú ecsetpázsit, amit anno pipaszurkálófűként emlegettek. Bár idehaza nem ismerik évszázadok óta, mégis izgalmas nevet kapott a hosszú hegyes leveleiről ismert anyósnyelv (Sansevieria) is. Sok növény állatok bizonyos testrészeire emlékeztette a névadókat, ilyen a cickafark, a macskafark, vagy a szarvasagancspáfrány is, ne feledkezzünk meg azonban a lóheréről sem.

Számos gyógynövény régies elnevezése utal a velük kezelt betegségre is, ilyen a náthafű (körömvirág), a borágófélék családjába tartozó tüdőfű, vagy a hashajtóbabként is emlegetett ricinus is. Persze a növények nem csak az emberekre, de az állatokra is komoly hatással bírhatnak, innen kapta nevét a macskaűző macskajaj, a halrészegítő ciklámen, amit a halászat megkönnyítéséhez használtak, illetve itt is megemlíthetjük a ricinust, ami vakondfa néven a kertészek ősellenségét űzi el.

A talán legfurább magyar vonatkozású növénynévért azonban mégis egészen messzire, pontosabban Szingapúrig kell utaznunk. Itt terem ugyanis a Horn Gyula orchidea hibrid, melyet a helyi botanikusok két dendrobiumféle kereszteződésből hoztak létre és a volt miniszterelnök 1997-es Délkelet ázsiai látogatásának tiszteletére így neveztek el. Amin azonban mi meglepődünk ott teljesen természetes, a városállam szimbólumaként is szolgáló orchideák nagy népszerűségnek örvendenek, és a százszámra létrejövő új fajtákat rendszeresen nevezik el a neves látogatókról, így akad Nelson Mandela, Erzsébet Királynő orchidea is.

Magyarországon évente közel 2 millió karácsonyfát állítanak. Ezek nagy része természetesen otthonokba kerül, de közterületen, cégeknél, iskoláknál és egyéb intézményeknél is találkozhatunk velük. De honnan jön ez a rengeteg fenyőfa - merül fel joggal a kérdés.A ma vágott karácsonyfának árult fenyőket, épp a nagy mennyiség miatt, nem erdős területekről termelik ki, hanem környezetbarát módon, kifejezetten erre a célra létrehozott ültetvényeken, haszonnövényként termesztik. Magyarország legnagyobb ültetvényei Zala, Vas és Somogy megyékben vannak, de érkeznek fák - elsősorban nordmann és douglass – Németországból és Dániából is.

Azonban a kis fák élete nem az ültetvényeken kezdődik. A magokat fóliasátrakban, védett környezetben vetik el, és csemeteként nevelik 2-3 évig, hogy eléggé megerősödjenek a kiültetéshez. Ezután kerülnek ki az ültetvényekre, ahol számos szempontot figyelembe véve ültetik el őket.

A mező- és erdőgazdaságban megszokott módon, szabályos sorokban kerülnek a földbe, hogy minden fa könnyen megközelíthető, és a terület egésze jól átlátható legyen. Mivel a vásárlók számára különösen fontos a fák szép, szimmetrikus formája, azokat nem szabad túl közel ültetni egymáshoz, nehogy később összenőve kúpformájuk eldeformálódjon. A fák itt töltik életük következő pár évét.

Fajtától és kívánt mérettől függően ez 5-8, de akár 10-15 év is lehet. Természetesen a termesztők ezalatt a hosszú idő alatt sem hagyják teljesen magukra a facsemetéket. Szárazabb időben ügyelni kell az öntözésre, folyamatosan biztosítani kell a szükséges tápanyagmennyiséget, és évente 2-3 alkalommal a fák közti területet kaszálni is kell. A fák tökéletes formája sem mindig természetes adottság, a hozzáértő kezek, ha kell, metszéssel alakítják a lombkorona formáját.

Ezután gyorsulnak fel az események. A Magyarországon termesztett majdani karácsonyfákat december elején kezdik vágni. Például az Oázis Kertészetekben árult első osztályú fákat egyesével átválogatják, a legszebbeket hálóba húzzák. A fák így sokkal kevésbé sérülékenyek, mint ha madzaggal kötöznék őket. Ezt követően kerülnek a kertészetekbe, majd az otthonokba, hogy közelebb hozzák egymáshoz a családot.

S, hogy mi lesz a kidobott fákkal? Január elején jelennek meg az utcai szemetesek mellett az első lekopaszodott, kidobott fák. Bár ez sokak szerint szomorú látvány, ne essünk kétségbe, a fák többsége nem megy kárba. A nagyobb városok közterület fenntartói a kidobott fákat összegyűjtik és újrahasznosítják. Egy részük komposztálókba, majd a közparkok ágyásába kerül, a többit faforgács formájában, vagy tüzelőanyagként használnak újra, hogy ne csak korábbi tulajdonosaik leljenek örömöt bennük.

A fenyőkről már több ízben értekeztem. Ha vágott fenyőt szeretnél szinte ingyen: ideklikk. Ha inkább kölcsönöznél, ide klikkelj. Ezeknél jobb megoldást én sem tudok a fa beszerzésére, kivéve a műfenyő hadrendbe állítása.

Fotó: Pinterest, Flickr

Advent 3. vasárnapján, amellett, hogy meggyújtod a soron következő gyertyát, érdemes elgondolkodnod azon, hogy lassan itt az ideje megvenni a fenyőt. Előző posztomban említettem egy kényelmes megoldást a karácsonyfa beszerzésre, ez pedig a kölcsönzés. Ha azonban a hagyományos módszerek híve vagy, kereskedőnél is megveheted a fát.

Én tavaly műfenyőre váltottam, de előtte is általában kertészetekben vásároltam a karácsonyfát, mert oda ellenőrzött módon kerülnek a példányok. Az Oázis volt az utóbbi időben a beszerzési forrásom, mert annak fáit fenntartható, tudatos módon termelték ki, és csak a válogatottan legszebb darabok kerülnek az áruházakba, ahol gyakorlott emberek segítenek a fát úgy megfaragni, mint becsomagolni, hogy az végül kényelmesen szállítható legyen és ne sérüljön.

Jó hír, ha itt tervezed a vásárlást, hogy az Oázis Kertészetben vásárolt vágott fenyőfa árát akár teljes egészében levásárolhatod. A vásárlók az akció keretén belül az itt vett 80-175 cm-es lucfenyő áráról teljes értékben, az összes többi fajta és méret vásárlása esetén - a méretkategória felső határának megfelelően - méterenként 1000 Ft-ról kapnak vásárlási kupont (nyugtán megjelölve). Részletekért ideklikk.

Ami jó hír továbbá, hogy a helyszínen a szakemberek be is faragják a fenyőt, miközben te kényelmesen, forró teát szürcsölve vásárolhatsz, vagy a szerezheted be az áruház fűtött tereiben a díszeket, karácsonyi dekorációt, asztaldíszt és egyebeket. A vásárlásnak ez a formája stresszmentes, előnye pedig, hogy minden egy helyen elintézhető.

Fotók: Pinterest

Idén is lehetőség van élő fenyő kölcsönzésére az Oázis üzleteiben. Az akció elsősorban a környezettudatos emberek számára lehet üdvös. Lényege, hogy a fenti üzletláncnál vásárolt cserepes élő fenyőt visszahozhatod, és levásárolhatod a fa árának felét. A kölcsönözhető fenyők ára 3990 Ft-tól indul. A fenyők fajtája: luc, szerbluc, ezüst, nordmann.

Az akció keretén belül vásárolt cserepes fenyőt 2013. január 2-8. között hozhatod vissza. A fenyőfa árának 50 százalékát a fenti időszakban az eredeti nyugta bemutatása esetén tudod lelevásárolni. Annak érdekében, hogy a fenyőfa jobban elviselje a szabadtéri és a szobahőmérséklet közötti hirtelen hőmérséklet különbséget, a következő szempontokat próbáld betartani. Tanácsaink általában vonatkoznak a fenyő lakásba való be-, illetve kiköltöztetésére.

Díszítésig tartsd hűvös, lehetőleg fagymentes helyen a fenyőt. A szobába fokozatosan vidd be, előbb a garázsban vagy a folyosón tárold, hogy a fenyő hozzászokhasson a klímaváltozáshoz. A szobában a fűtőtesttől a lehető legtávolabb helyezd el. Kevés vízzel öntözd, de a fa földjét tartsd nyirkosan, kerüld a túlöntözést, még ha a levelei olykor hullanak is. A szobában a levegő páratartalmának növelésével biztosíthatsz jobb körülményeket a fának.

Vigyázz a fa épségére, ügyelj arra, hogy ne gyulladjon meg. Hagyd meg a fa rügyet, ágait, hogy az később tovább növekedhessen. Ne fújj rá műhavat, és visszaváltáskor szedd le róla a díszeket, papírokat. Az Ünnepek utáni „lebontást” követően visszaváltásig, vagy kiültetésig tartsd hűvös, lehetőleg fagymentes helyen. Fontos, hogy a szabadtérre fokozatosan vidd ki!

Visszaváltás előtt lazán kötözd át és takard be pokróccal vagy műanyag zsákkal. Amennyiben megtartod a fát, a fagyok után ültesd ki. Ekkor legalább 40-80 cm átmérető ültető-gödör szükséges a fának. Ültetéskor használj jó minőségű földet, szerves trágyát, a fa gyökérnyaka a felszínnel egy szintben legyen.

Ültetést követően a fának sok vízre van szüksége, így alaposan és gyakran öntözd, főleg a nyár folyamán. Lehetőség szerint a fa körül a talajt fakéreggel, lombbal, vagy ágnyesedékkel takard, hogy a földje tovább nedves maradjon. Ha a kölcsönzés mellett döntesz, siess az Oázisba, mert a legszebb példányok ebben a konstrukcióban is hamar elkelnek!

Fotó: Pinterest

Most, hogy egyre keményedik a tél, a meleg italokat literszám öntjük magunkba. Ha szeretsz teázni, most még izgalmasabbá teheted a szertartást. Ehhez kell mondjuk egy átlátszó teakiöntő, amiben látványosan kibomlik a teavirág.

Az illy kávéscég hazai képviseleténél láttam. Pop-up boltjukat a Hegyvidék Központban fedeztem fel. Itt árulják teavirágjukat. A fenti képen látható zöld teavirág körömvirág és jázminfüzért rejt, mely vízbe helyezve gyönyörűen kinyílik. Egy-egy dobozban 4 db teavirág bújuk meg,

Teavirágból többféle van, ez a zöld teasárkány galagonyaszemekkel. A Dammann teavirágok a fehér teájáról világhírű kínai Fu Ding régióból származó különleges Huang Shan Mao Feng tea korai rügyeiből készülnek.

A fenti teavirág csillagot formáz a közepén egy rózsabimbóval.

Zöld tea galagonyával és krizantémmal hölgy alakban. Ha feldobnád a teázásaidat, próbáld ki ezt az újszerű vizuális élményt. Finom és látványos. A teavirágok ára 1500-3000 Ft + AFA között mozognak az illy webshopjában.

Fotó: Espresso Shop

A szelídgesztenyefa hosszú életű növény, van, hogy 2-500 évig is elél, 20-30 méter magasra nő. Sikeresen ott tud fennmaradni, ahol az évi csapadékmennyiség 600 mm körül van, az évi átlagos hőmérséklet pedig 9 C. Magyarországon a szelídgesztenye nagyobb számban azokon a területeken fordul elő, amelyeknek éghajlatában szubmediterrán, szubatlanti vagy szubalpin hatások érvényesülnek. 

A szúrós kopáncsban fejlődő makkok éretten felnyílnak, a termés a földre hull, szüretkor, októberben a földről szedik össze. Sok szelídgesztenye terem a Dunakanyarban, a Mecsekben, az Alpok alján. A legöregebb gesztenye állomány Zengővárkonyban látható.

Idén azonban nem volt jó a termés, tizedannyi termett az országban. Az eső hiányát megsínylették a fák, ami nem csak a mennyiségben mutatkozik meg, de abban is, hogy meglehetősen kis szemű gesztenyék termettek az idén. Ez az árakon is érződik, a gesztenye kilója 1200-1500 forint a piacon.

Ha ültetnél egy csemetét, jó, ha tudod, hogy szelídgesztenyefát csak nagy kertben érdemes telepíteni, mert magassága a harminc métert is eléri, miközben terjedelmes koronát növeszt. A fogazott szélű, arasznyi méretű, elsárgult levelek ősszel sem válnak meg a fától, csak a tavaszi kihajtás előtt hullanak le. E tulajdonságuk miatt télen is szép díszei a kertnek.

Csemeték a nagyobb választékkal rendelkező faiskolákban szerezhetők be. Az ültetés történhet tavasszal vagy ősszel. A tavaszi ültetéshez célszerű még a fagyok beállta előtt megásni a gödröt. A szelídgesztenye homokos, agyagos, de mindenképpen savas kémhatású földben fejlődik megfelelően, meszes talajban viszont elpusztul. Íme egy kapitális példány, ami szerencséjére jó minőségű földbe került.

A gesztenye a száraztermésű héjas gyümölcsök - vagyis a diófélék közé tartozik, de összetétele alapján a zöldségfélékhez, gyümölcsökhöz áll közelebb. A többi diófélével összehasonlítva sokkal kevesebb zsírt és fehérjét tartalmaz, ami miatt energiatartalma is jóval alacsonyabb.

A gesztenyét eleink a leggyakrabban lyukas aljú, nyeles serpenyőben sütötték. Egyes vidékeken burgonyaként főve ették, de megdarálva, a kemencében jól kiszárítva lisztet is készítettek belőle. A gesztenyéből különböző tészták készültek vagy kenyérként sütötték és fogyasztották. 

S, hogy mi készülhet a gesztenyéből még? Például méz. Virága jó méhlegelő, a gesztenyeméz különleges csemege.

Manapság vaslapon sütik és árulják az utcákon az illatos gesztenyét – most Karácsony előtt is egyre többet látni az árusokat. A mutatványhoz parádé is jár, az árusok dickensi figuráknak öltözve, pelerinben, cilinderben árulják a karácsonyi finomságot.

Aki ad magára, magyar gesztenyét süt. Aki nem az az olcsóbb, nagyobb szemű és kevésbé jóízű kínait árulja. A gesztenyét az árus sniccerrel vágja meg és a vaslapon jól átsüti. A túlsütött példányok élvezeti értéke csekély.

Közkedvelt édesség a gesztenyepüré tejszínhabbal is. Ez érdekes módon csak az egykori Monarchia országaiban terjedt el, más országokban szinte ismeretlen! Édesítsétek meg ti is az edventi időszakot gesztenyével, garantáltan ünnepi hangulatba ringat!

Fotó: Miss Daisy, 1001 Wallpaper, Pinterest

Ambrus napja. Ma a méhészek és a mézeskalácsosok ünneplik védőszentjüket. Ambrus egy római prefektus fia volt. Mikor a kisded a bölcsőben szendergett, hirtelen megtámadta egy méhraj. A méhek ellepték arcát, és ki-be jártak a szájában. A dolog láttán megrémült apa így szólt: "Ha ezt túlélte ez a gyermek, sokra viszi majd az életben is!"

Fotó: Pinterest

Mikulás, Miklós napja. Miklós kis-ázsiai szent püspök volt a IV. században, aki a legenda szerint örökségét szétosztotta a szegények között. E napon Mikulások járják a várost és a falvakat, hogy ajándékokat osszanak a gyerekeknek. Kisérőik, a krampuszok a rosszaknak virgácsot hoznak, ami nem más, mint száraz gallyak csokorba fogva.

Fotó:

Sokat foglalkoztunk blogunkon az Év Fája vetélkedéssel. Számos izgalmas fa izgalmas történetével ismerkedhettünk meg.

Az Év Fája címet idén az egri termálfürdő területén élő keleti platánfa nyerte 7115 szavazattal, második lett a kajárpéci Hatos-tölgy, harmadik pedig egy szentesi kocsányos tölgy.

Hős Fa különdíjat kapott a Dévaványai “makkfa”, melyet harmadszor neveztek lelkes támogatói a versenybe. Az Országos Erdészeti Egyesület különdíját a Budafoki Ősök fája kapta. Lássuk még egyszer, hogy mit kell tudni a nyertesről. Ehhez klikk ide. A nyertesnek gratulálunk!

Kép: Ökotárs Alapítvány

December 4., péntek: Borbála napja termésjósló nap. A gyümölcsfákról lemetszett ágat ilyenkor a néphagyomány szerint vízbe és a melegre tették, s ha az karácsonyra szépen kizöldellt, az jó termést jósolt a következő évre. Szent Borbála a bányászok, a tüzérek és a várak védőszentje volt.

Fotó: Pinterest

Elza napja a meteorológiai tél kezdetét hirdeti. A gazdaasszonyok rendszerint ekkor fogták be hizlalásra a karácsonyi pulykát, míg az időjárás megfigyelői a gallyakat rázó Elza-napból szeles vagy éppen szélcsendes decembert jósoltak.

Fotó: Pinterest

Ami kastély vagy kastélykert, főleg Magyarországon, az érdekel. Akárcsak a velük kapcsolatos jó hírek. Ilyen pozitív fejlemény, hogy a Festetics család kastélyportfóliójának egyik gyöngyszeme, a dégi megújul.

Nem, sajnos nem a kastély, pedig arra is nagyon ráférne a rekonstrukció, hanem a hozzá tartozó ősfás park, amit Közép-Európa egyik legnagyobb angolkertjeként tartanak számon.

Itt vizitáltam ma, ahol vezetett túra keretén belül volt szerencsém megismerkedni a kastéllyal és a hozzá tartozó földterülettel.

Három patak találkozásánál hozták létre az épületet és az eredetileg csaknem 300 hektáros parkot 1813 és 1820 között Festetics Antal megbízásából.

A park tervezőjét nem ismerjük, de felmerül a klasszicista kastély alkotójának, a kor legjelentősebb magyar építészének, Pollack Mihálynak a neve, aki feltehetően épülettervezésen túl kerttervezéssel is foglalkozott.

Az építés során az országutat kiegyenesítették, fasorral szegélyezték, így a kastély impozáns udvari homlokzata már 14 km-ről látható volt.

A park építésekor panorámát is gondosan megtervezték: a tágas tisztások és hosszú nyiladékok a park és a település legtávolabbi nevezetes épületeiig vezetik a tekintetet.

A szigeten álló Hollandi-házra, a falu katolikus és református templomára, valamint a park távoli pontjaira nyílik panoráma. Ez itt a Hollandi-ház. Aljában tehénistálló működött, a felső szinten egy tüdőbeteg grófnő élte mindennapjait.

A grófné azért lakott itt és nem a kastélyban, mert az ammónia tartalmú istálló levegőjét jótékony hatásúnak tartották a betegre nézve a frissen fejt tehéntejjel egyetemben, és hát mindkettő karnyújtásnyira volt. A kúra hatásosnak bizonyult, a grófnő ugyanis a legendárium szerint szép kort élt meg.

A kis sziget a grófi élet idején kizárólag hajóval volt megközelíthető, ma egy fahídon keresztül juthatunk el ide.

A park falu felőli szélén terült el a nagy méretű konyhakert, amelyben a Pollack által tervezett klasszicista narancsház és tizenkét dézsmapince kapott helyet. A család tagjai a park egyik sarkában, a patakágak által szigetszerűen körülfogott dombon temetkeztek.

Posztomban a 'before' galéria képeit látjátok. A 3 ütemre osztott rekonstukció végére 2015-ben kerül pont, a beruházás összértéke 785 millió forintban áll meg. Addig is lesz munka elég.

A három projekt együttes célja, hogy történetileg hiteles formában állítsák helyre a park kiterjedt vízrendszerét. A csaknem másfél kilométer hosszú, 11,3 hektár területű tóból kikotorják az elmúlt évtizedekben felhalmozódott hatalmas mennyiségű, 127.000 m3 hordalékot. Itt a kotróhajót látjátok akció közben.

Emellett rekonstruálják a partvonalat, és rendezik az áradásokat meggátoló csatornarendszert. Összesen 11 gyalogoshíd és 3,2 km sétaút újul meg eredeti formájában. 

Az első ütemben rendezik a tó és a kastély közötti területeket is, így helyreáll a tó és a kastély eredeti vizuális kapcsolata. Újjáépül a tó legnagyobb szigetére átvezető faszerkezetű gyalogoshíd, és elbontják a park összképét jelenleg zavaró vasbeton fürdőmedencéket és sportpályákat.

A tervezett munkák a legnagyobb volumenű kert-helyreállítást jelentik hazánkban a II. világháború óta.

A kert a munkálatok alatt is látogatható. Érdemes útba ejteni ezt a gyönyörű rózsalugasnak szánt oszlopcsarnokot, ami mögött egy régi teniszpálya kapott helyet, mindkető eredti állapotban vészelte át az évszázadok viharait.

A kert andalgásra, piknikezésre kiválóan alkalmas, illetve a képzeletet is edzi, az óriási park bejárásakor elmerenghetünk azon, milyen lehetett vajon a Festetics család sarjaként élni a XIX. és a XX. század mindennapjait.

Pár szó a lakóépületről: a kastélyt a Festetics család építtette, 1810-15 között Pollack Mihály tervei alapján. Az épület szinte hasonmása Pollack fő művének, a Nemzeti Múzeumnak.

Festetics Antal és felesége rajongtak a botanikáért, a kert kialakítására így nem csoda, hogy komoly gondot fordítottak. A kastély érdekessége, hogy a parkba nem lépcső, hanem rámpa vezet le, így jelölve ki egyenesebb utat a természethez.

A kastély nincs túl jó állapotban, felújítására szintén EU-s pályázati pénzekből kerülhet sor a park rekonstrukciója után, az évtized vége felé.

A lepusztultságot indokolja, hogy a II. világháborúban német katonai kórház volt, később az oroszok istállónak használták, de a kastély volt üdülő, görög gyerekek számára kijelölt gyermekotthon, majd árvaház is.

A kastély látogatható, a 800 forintos belépőjegyért pár terem és néhány enteriőr megtekinthető.

Ez például az egykori bálterem.

Egy Festetics sakkparti, ami a történelem viharai miatt meg sem kezdődött.

A helyzet nem túl rózsás az egykori állítólagos szabadkőműves központnak számító kastélyban.

De ne legyünk telhetetlenek, örüljünk annak, ami van: a kastélykert megújulásának.

Ha addig is kedved lenne meglátogatni Déget, a lehetőség adott, és érdemes élni vele, hiszen a környezet megtépázott állapotában is életre szóló élmény!

Ha tetszett a poszt, csatlakozz te is a Szomszéd kertje facebook közösségéhez: itt.

Fotó: Miss Daisy

A karácsonyi dekoráció kikerülésének napja advent első vasárnapja (idén december 2.), a díszítés levétele és a karácsonyfa leszedésének ideje pedig általánosan vízkereszt, azaz január 6.

A karácsonyi dekorálás jobbára az adventi koszorú elkészítésével kezdődik. Az első adventi koszorút egy hamburgi lelkész készítette, aki 1839. december elsején huszonnégy gyertyával díszített fenyőkoszorút lógatott a csillárra.

Az ötlet azóta annyit egyszerűsödött, hogy már csak négy gyertyát kell a koszorúra helyeznünk, s nyugodtan kerülhet az asztalra is a dísz, ám a gyertyákat az advent négy vasárnapján kell meggyújtani.

Én arra buzdítanék minden kert- és természetbarátot, hogy a természet kincsivel dekorálja a koszorút. A kerek koszorú megformálásakor érdemes tudni, hogy az a végtelenség, az örökkévalóság szimbóluma. A koszorú jobbára fenyőágból készül, zöld színe az eljövendő reményre utal.

Napjainkban a koszorún négy gyertya áll, ami a karácsonyt megelőző négy hetet jelzi. A gyertya a keresztény vallás szerint Jézus szimbóluma. Miközben fényt ad, megsemmisül, feláldozza önmagát.

Arra utal, hogy Jézusnak is meg kellett halnia, hogy megválthassa az emberiséget. A gyertya viasza Jézus teste, a kanóccal és a lánggal együttesen ugyanakkor a szentháromságot is jelképezi: a testet, a szellemet és a lelket. 

A koszorú díszítésének csak a fantázia szab határt. Kertészetekbena  koszorú és a rávaló kis termések, ágak egyaránt beszerezhetők. Én az Oázisban gyűjtöttem be a hozzávalókat. Amíg dolgoztok, hallgassatok karácsonyi dalokat!

Az egyik kedvencem a Muppetek és Andrea Bocelli közös dala, amiben a Muppetek el akarják magyarázni Bocellinek, hogy kell énekelni a Jinggle Bells-t. Nagyon vicces.

Fotók: Pinterest

Gyakran megfogadom, hogy mivel az ünnepi Mikulásvirág közhelyes, elcsépelt, nem veszek, de aztán mégis mindig kiköt a lakásban egy cserépnyi az adventi szezon elején. Persze mindig rájövök, hálás és muatós növény ez, amit az indián tisztaság jelképeként tartottak számon az aztékok.

Igaz, hálás csak akkor tud lenni, ha betartjuk a Mexikóból származó növényhez kapcsolódó 5+1 tudnivalót a gondozása során.

1. Fagymentes napon vásároljuk meg a Mikulásvirágot. A hazaszállítás közben ugyanis könnyen megfázhat, ami nem jó indulás egy növény életében.

2. Válasszunk neki a lakásban napfényes, világos, huzatmentes, minimum 20 C-os helyet. A nem megfelelő helykiválasztás levélhulláshoz vezet.

3. Jó tűrőképességű növényről van szó, így télen nincs szüksége tápoldatra, májustól szeptemberig azonban kedvezhetünk neki ilyen formán.

4. A Mikulásvirág nem  a virágaival díszít, hanem a felleveleivel, amik lehetnek akár krémfehérek, de rózsaszínek is.

5. A legjobb öntözési módszer, ha hetenként egyszer állott vízzel teli edénybe helyezzük a mikulásvirág cserepét. Ha a föld megszívja magát, egy hétig nem kell locsolni.

+1 A növény tejnedvet tartalmaz, amely mérgező, ne érintkezzünk tehát vele. Ha mégis a bőrre kerülne, bő vízzel alaposan mossuk le, mérgezés esetén pedig bő folyadékfogyasztás javasolt.

Fotó: Miss Daisy, Pinterest

Pénteken az Oázis Kertészetekben ismét megrendezték az Orchideák Éjszakáját.

Ezen az eseményen este 10-ig van nyitva az áruház és igen jutányosan lehet hozzájutni orchideákhoz, tápoldatokhoz, cserepekhez és egyéb orchidea szépítő kellékhez.

Pénteken magam is jelen voltam az eseményen, a Pasaréti kirendeltséget kerestem fel, ahol finom falatok, csokiszökőkút és pezsgő várta a virágbarátokat.

Az eseten az Oázis munkatársai tanácsadással is szolgáltak. Kedvenc eladómat, Juditot arról kérdeztem, hogyan érdemes elkezdeni az orchideázást.

A gyönyörű virágok természetesen nagyon kelendőek voltak.

Természetesen nem ez volt az utolsó Orchideák Éjszakája.

Lesz még ilyen, addig is kaphatók az egyszerűbb és a bonyolultabb példányok is.

Fogadjatok be egyet ti is magatokhoz. Hálás növény!

Fotó/videó: Miss Daisy

Az orhideáknak vannak gyászoabb napjaik, amikor nem hoznak virágot és csak a karó árválkodik az átlátszó cserépben. Eredeti élőhelyükön, rendszerint a száraz évszakban, az orchideák pihenőt tartanak.

Ekkor nem fejlődnek, nem virágoznak, víz-és tápanyagigényük minimálisra csökken. Lássuk, az Oázis Kertészetek szerint mit érdemes ilyenkor tenni általánoságban.

Természetesen ma, az Orchideák Éjszakáján, amikor minden Oázis Kertészet este 10.00-ig van nyitva és kedvezményekkel várja a vevőket, az orchideákkal kapcsolatos tanácsadás ingyenes.

1, A virágzás után vágjuk le a virágzati szárakat, és biztosítsunk egy minimum 4 hetes pihenőidőt növényünknek, amikor nem, vagy csak nagyon keveset öntözzük, és nem tápoldatozzuk.

2, Ha tavaszra esik a pihenőidő, át is ültethetjük a virágot. Földön lakó orchideafajok, mint a papucsorchidea – évente igénylik az átültetést, mert érzékenyek a földben felszaporodott sókra. Viszont a lazább, kérges közegen élő fajokat, mint amilyen a Phalaenopsis is, elég kétévente átültetni.

3, A pihenő idő alatt a kevésbé vízigényes növények beérik a rendszeres spricceléssel is. Vigyázzunk arra, hogy a levelek nehogy ráncosodjanak! A megfonnyadt, végletekig kiszáradt növény biztosan nem fog virágozni a következő évben.

4, A hőmérséklet csökkentése (lakásokban általában közvetlenül a fűtési szezont megelőzve) megindítja a virágzást. Ha az orchideák a nyarat a kertben töltik, várjuk meg, amíg az éjszakai hőmérséklet 10-12 C° körülire süllyed, és csak ezután vigyük be őket a lakásba. Ha a növények az egész nyarat a lakásban töltik, akkor a fűtési szezon beindulása körül csökkentsük az éjszakai hőmérsékletet, hogy beinduljon a virágzás. A Phalaenopsisokat 15 fokos éjszakai hőmérsékleten hagyjuk kb. 20 napig.

5, A másik - a növény számára kevésbé előnyös - megoldás, ha áthelyezzük egy olyan világos helyiségbe, ahol a hőmérséklet 15 fok körül van.

6, Az időpontnak nagy jelentősége van a Phalaenopsisok esetében. Ha ősszel nem kapják meg a hideghatást, előfordulhat, hogy egész évben nem lehet őket virágzásra bírni. De ha kitapasztaljuk otthonunk adottságait, évente két hosszú virágzást is kaphatunk tőlük.

7, Ahogy látjuk megindulni a virágzati szárat, kezdjük el vékony karó mellett futtatni. A növény mindig a fény felé tör, ezért a karó segít, hogy minél egyenesebb szárat hozhassunk létre. A karó segít megelőzni, hogy a virágszár esetleg eltörjön a virágok súlya alatt.

8, A tápoldatozás különösen fontos a virágzás eléréséhez. A pihenő időszak után hetente adagoljunk speciális, folyékony orchidea tápoldatot a növénynek. Sose adagoljuk túl a tápoldatot!

9, Ahogy a bimbók kezdeményei megjelennek, jobbat tesz a növénynek a gyakoribb, de sokkal enyhébb tápoldatozás. 

10. A virágzás végéig hetente háromszor is kaphat tápot az orchideánk, és a legmegfelelőbb módszer a tápanyagok bejuttatására a permetezés. Ezt a módszert alkalmazva a leveleket alul és felül is permetezzük meg. A bonyolult számítások elkerülése végett, a csomagoláson feltüntetett dózist osszuk el hárommal, és ezt a harmadrész mennyiséget tegyük a napi vízadaghoz.

Forrás: Pinterest, Oázis

Az Oázis orchideákban erős. Gyönyörű példányokat tartanak és ezt talán tudják is, mert a cég nem először rendezi meg az Orchideák éjszakáját, amire legközelebb november 16-án, pénteken kerül sor, aznap 22.00-ig lehet látogatni az Oázis Kertészeteket.

Nekem az orchidea valahogy keleti hangulatot csempész a lakásba. Ázsia érzésem van tőle, és szerintem ez a virág az egyszerű, minimalista lakásokban mutat jól. Méltóságteljes, gyönyörű növény, amely a környezetében megkívánja a rendet. Nem csak emiatt kényes.

Gondozása törődést, odafigylést igényel. Lássuk, melyek azok az alapvető tudnivalók, amiket érdemes megismerni, mielőtt valaki orchideavásárlásra adná a fejét. Először is a kezdőknek érdemes lepkeorchideát beszerezniük.

A lepkeorchideák (Phalaenopsis) a legnépszerűbb, kereskedelmi forgalomban a leggyakrabban kapható, lakásban kiválóan tartható orchideák közé tartoznak, a gondoskodást bőséges virágzással hálálják meg éveken át. Eredeti élőhelyük: Dél-kelet Ázsia trópusi esőerdei.

Tartásának titka a sok fény és magas páratartalom. Az égető nap ellen nyáron érdemes árnyékolással védekezni. Ablakkal rendelkező fürdőszobákban is jól érzi magát, itt a párologtatással sem kell bíbelődni. Megfelelő pára hiányában megoldás lehet, ha a növény alá egy agyag gyolyócskákkal tötött tálcát teszünk, amit félig megtöltünk vízzel.

A legtöbb Phalaenopsis a túlöntözés következtében pusztul el. Figyeljünkoda az adagolásra. A gyökerek nem szeretik az állandóan vizes környezetet, könnyen elrothadnak, szükségük van a levegőre. Télen hetente egyszer, nyáron két-három naponta öntözzük őket, a cserépalátétben soha ne álljon a víz. Öntözni akkor kell, amikor az ültetőközeg felszíne már száraz. A szomjoltáshoz lehetőleg lágy vizet használjunk.

A Lepkeorchideákat évente-kétévente feltétlenül át kell ültetni friss orchidea-ültetőközegbe. A régi, összetömörödött ültetőközegben a gyökerek nem kapnak levegőt, és elrothadnak. Orchideánkat lehetőleg műanyag cserépbe ültessük. Az átlátszó cserép jobb, mert a gyökereket éri a fény, és látható, hogy mikor szárad ki az ültetőközeg, mikor kell öntözni. 

Növényünket tavasztól őszig hetente tápozzuk, méghozzá orchideák számára készült folyékony tápoldattal, télen három-négy hetente tegyük meg ezt. Ha ezeket betartjuk, csodaszép virágzásokban gyönyörködhetünk!

Fotó: Pinterest

A hétvégére még viszonylag jó időt mondanak, még nem késő tehát elmenni az erdőbe, hogy terméseket gyűjtsünk az őszi/téli dekorációhoz. Néha persze elég csak az utcára kimenni és összeszedegetni a leveleket.

A gyűjtés nálam szokott állni vázában is, de ekkor csak rövid ideig szép, a levelek a száradás közben össze-vissza pöndörödnek.

Újabban ezért lepréselem őket. A dolog jobb kivitelezhetősége érdekében árulnak virág-és levélpréseket, de én ezt lexikonok között oldom meg.

A papírlapok között pár nap alatt kiszárad a levél, amiből utóbb képek is készíthetők. Hagyományos módon...

...vagy egy jópofa grafikával megfejelve.

Akinek jobban tetszik, - ehhez nem kell kiszárított levél - fesse be a legél egyik oldalát és nyomdázza rá egy papírra. érdekes és szép végeredmény születik belőle.

Képek: Miss Daisy/Pinterest

A Hortus Hungaricuson a Magyar Termék Közöségi Standon találtam egy jófajta prezentálását a hazai árunak. Ha már szép a termés, érdemes azt vonzón tálalni.

Ez a piacon is bevált trükk, de otthon is érdemes szépen kitenni az asztalra a jófajta magyar árut. A Hortus Hungaricusról hoztunk néhány tippet a hogyanra.

A látványos dekorációhoz elég a szép termés és némi drótfuzal a vitál-függöny létrehozásához.

Apropó: ettetek ma már zöldséget vagy gyümölcsöt?

Fotó: Miss Daisy

Nemrég vezetett kísérővel volt szerencsém felfedezni a Fűvészkertet, ami az ősz színeiben megindítóan gyönyörű látvány.

Érdemes élni a kert által meghirdetett eseményekkel, amiről a fővárosi botanikus kert honlapján lehet tájékozódni.

Sétámon sok érdekes növénnyel találkoztam (7000 növény van a tetthelyen), a legizgalmasabbakat több résznyi bontásban mutatom be.

A leglenyűgözőbb azt hiszem a Kancsóka nevű növény volt, amely Dél-Kínában, Indonéziában, Malajziában, és a Fülöp-szigeteken honos. A legnagyobb sokféleségben azomban Borneó és Szumátra szigetén fordul elő, na és persze a Fűvészkertben.

Húsevő növényről beszélünk, a „Kancsóka” nevet a rovarfogás céljára kancsó alakúvá módosult leveléről kapta. A kancsók a növény saját emésztõ folyadékával telnek meg, ezek egy szintig feltöltõdnek. Az ártatlannak tűnő kancsós szerkezet tulajdonképpen egy passzív rovarcsapda. A növény káprázatos színeivel és bódító illatával vonzza magához az állatot. A Kancsóka a rovar lágy részeit magába olvasztja, a kitin hátramarad.

A Kancsókák fedője (ami a növénnyel együtt hasonlatos egy wc csészéhez és fedőjéhez) nagyban különbözik egymástól méretben és alakban. A fedő néha mint esernyő működik, távoltartva az esőcsepeket, nehogy belessenek az emésztőnedvekbe és felhígítsák azt. Ugyanakkor a fedő mint leszállópálya is funkcionál az elõvigyázatlan rovarok számára, amelyeket a kancsó odavonz.

A Fűvészkertben a Kancsóka otthona ez a melegház volt, de fontos infó, hogy a húsevő növényeket kedevelők számára könnyű a Kancsókát lakásban is tartani. Az inkriminált növény kapható hazai dísznövénykertészetekben is, de fontos tudni, hogy esetükben a megfelelõ hõmérsékletrõl és páratartalomról mindig gondoskodni kell.

Egy florárium, kiszuperált terrárium vagy akvárium kivállóan a szükséges páratartalom megteremtéséhez.

 És most, hogy megismertük a növényt, álljon itt egy rövid videó arról, hogyan kell elképzelni a rovarzsákmánolást.

Fotók: Miss Daisy

Ki tudná közömbösen szemlélni a fagyos napokon eleséget kereső madarakat? A madarakat tápláló ember amellett, hogy gyönyörködik szárnyas látogatóiban, emberségből is jelesre vizsgázik, hiszen önzetlenül segít.

Az etető elkészítéséhez nem kell technikai zseninek lennünk. Az egyszerűbb darabok elkészíthetők műanyag flakonból vagy kevés barkácsolással. Ha belekezdünk a gondoskodásba, ne feledkezzünk meg a finomságok utánpótlásáról.

Madáretető flakonból. A flakonra tekerjük vissza a kupakját úgy, hogy közben kozzáerősítünk egy madzagot, hogy felakasztható legyen a flakon alsó harmadán vágjunk bejáratot (itt töltjük be az ételt és itt szállnak be a madarak) akasszuk fel egy közeli fára vagy bokorra.

Házikó komolyan. Komoly mérnöki munkával (rajzokkal, tervekkel) is kezdhetjük a madáretető készítését. Miután megálmodtuk, hogy hogyan nézzen ki álmaink etetője, vessük papírra terveinket.

Számoljuk ki az anyagok fajtánkénti mennyiségeit, majd szerezzük be a hozzávalókat.Miután kiszabtuk a fő elemeket, szereljük össze a házat.

Madáreleség zsinóron. Hozzávalók: zsír kenyér dió, magok, szárított gyümölcsök spárga aszalt gyümölcs mogyoró a héjában Olvasszuk fel a a zsírt, keverjük bele a kenyérbelet, illetve a dió, a magok és a szárított gyümölcsök felét.

Amikor a keverék kezd megszilárdulni, vegyük elő a süteményformákat, szúrjunk ki belőle tetszőleges formákat, tegyünkbele egy akasztózsineget, majd tegyük a hűtőbe, hogy megkeményedjen.

Rakjuk a maradék alapanyagainkat egy újságpapírra és panírozzuk be vele a megkeményedett formát, míg az fel nem veszi teljesen a keveréket.

A madáreleséget függesszük egy faágra, lehetőleg szemben az ablakunkkal és várjuk vendégeink érkezését. Biztosak lehetünk a vörösbegy, a széncinke, az őszapó, a zöldike, a csíz, a meggyvágó, a csuszka érkezésében. Az illusztris társaság mindenképp megéri a fáradtságot.Akinek nincs kedve barkácsoni, dísznövénykertészetekben, például az Oázisban szebbnél-szebb darabokat szerezhet be készen.

 Fotók: Pinterest, Flickr

Most, hogy a természet lassan téli álmát kezdi aludni, e posztban foglalkozzunk ezúttal az állatokkal. Tudjátok milyen érdekes kis lények vesznek körül bennünket? A Budakeszi Vadaspark gondozói tudják, és ezt meg is szeretnék mutatni nektek tematikus éjszakai vezetéseik során november hónapban is.

A körút szakvezetők társaságában zajlik, akik egyben az állatok gondozói is. Ők vicces anekdoták segítségével mondják el tapasztalataikat. A szakvezetők ugyanis azok, akik mindent tudnak a vadaspark lakóinak esetleges csetlés-botlásairól, bakijairól, vagy vicces történeteiről.

Náluk minden állatnak neve, jelleme, saját akarata van, amit a szakvezetésbe szintén beleszőnek, így a látogató teljes képet kaphat a kulisszák mögötti dolgokról, arról, hogy telik egy nap, adott állatnak mi a legérdekesebb tulajdonsága. Néhány sztori jöjjön elöljáróban most maguktól a gondozóktól.

Mosómedvék: Dagi és Stikli. Akik legtöbbször, nappal, sziklájuk tetején pihennek kis… nagy gombócként. Ezek az állatok éjszaka élénkülnek fel igazán. Stikli és Dagi, a vadaspark szerelmes maciházaspárja. Tanúi lehetünk a mindennapjaiknak, civakodásoknak, perpatvarnak vagy épp egy szerelmes ölelésnek, puszinak.

Vadmacska: Szilveszter névre hallgat. Elég tartózkodó lakónk, aki napközben a fák lombjaiban elbújva lesi a látogatókat, így igen nehezen lehet csak észrevenni… Éjszaka viszont igen aktív, éli egy valamire való rendes vadmacska mindennapjait… vagyis minden-éjjeleit: „vadászik”, élezi a karmát, takarítja magát, vagy épp játszik.

Üregi nyulak: Eléggé visszahúzódó társaság… Éjszaka viszont beindul a buli, kijönnek üregükből, van nagy ugrálás, kergetőzés, az éjszakai „engedd el a fülem” partik zajára még a pelék is előjönnek. Nappal ez kizárt. A pelék a farönkök biztonságot nyújtó zugában bujkálnak.

Vadászgörény: ugyan nappal is van ramazuri, de az igazi bulik este kezdődnek! Patkányok: napközben legtöbbször rejtekhelyeiken vannak, szürkületkor kerülnek elő. Igazi családi életet élnek. Ekkor szerzik be táplálékukat, „újítják fel a lakásukat”, forgatják fel és rendezik át a hajóbelsőt, amiben élnek, mi pedig minden reggel rakhatunk rendet utánuk.

Nyestek: fő kedvencünk Büdi, aki saját felnevelt állatunk. Na, őt még egy diplomás lakberendező is megirigyelné, úgy lakberendez egy éjszaka alatt… Szintén egy olyan állatról van szó, ami éjszaka aktív, de nagyon. Napközben sem sütteti a hasát egész nap, de legtöbbször csukott szemmel és összegömbölyödve pihen rá az éjszakára…

Róka: Pupák friss jövevény. Kissé visszahúzódó, nappal még alig látható, de milyen szerencse, hogy a kifutó tervezői gondoltak erre is! Nappal a kotorékhoz vezető földalatti alagútban megtekinthető. Éjszaka aktív igazán, ekkor járja be új kifutója minden zegét-zugát.

Borz: Boni és Clyde, akik földalatti kotorékban töltik a nappalok 90%-át, a maradék 10% pedig a tréning. Február óta azon dolgozunk, hogy ezeket az amúgy is félénk állatokat, amik jobban szeretnek aludni, mint bármi mást csinálni, elő tudjuk csalogatni, hisz a látogató ez idáig legtöbbször csak állat-mentes, üres kifutóval találkozhatott. Tipikus éjszakai állat lévén ez nem is meglepő. Éjszaka viszont bejárják az egész kifutót, alapos és szakszerű földmunkálatokat végeznek, fantáziadúsan túrnak. Ezek a melók látványosak, és a szőrös munkások nemjönnek zavarba, ha bárki meglesi őket tevékenységük közben.

Sakál: Picúr és Pötyi mára már nagy sztárokká váltak. Agility királyok, akik már nézésre is tudják mi a dolguk. Éjszaka érdeklődőek, aktívak és szívesen produkálják magukat.

Baglyok: Nappal, mint egy szép szobor, néznek szembe látogatóinkkal, egykedvűen és „jó madár módra” szemlélik a külvilágot. Éjszaka viszont kezdődik az igazi „tollas bál”, huhogásokkal és szárnycsapásokkal tarkított buli az, melynek szem és fültanúi lehetünk.

A nagyvadak – medvék, farkasok – is aktívabbak éjszaka. Feledhetetlen a muflonok világító tekintete, amikor kérdőn, csodálkozva néznek a sötétből az emberre, vagy a gímszarvasok, akik ugyan közel merészkednek a kerítéshez, fejlámpával megvilágítva őket azonban csak „lebegő szempárokat” látunk. Mindez elég rémisztő egy erdő közepén, a sötétség összefüggő bársony leple alatt…

A szarvasbőgéshez hasonlóan érdekes hangokat hallhatunk, esetleg kisebb összetűzések neszeit, vagy tavasszal akár ellést is…A vaddisznók is aktívabbak éjszaka, dagonyákban való játszadozásuk, vagy hangos vitatkozásuk a sötétben elég érdekes és mulatságos.

Kezdőpont a muflonoknál van. Jól megfigyelhetők, ahogy kíváncsiskodva, tisztes távolságot tartva ugyan, de az embereket figyelik. Utána Móricz és Vackor kifutója következik, na meg persze a farkasok. A két medve éjszaka is nagyon aktív, szinte produkálják magukat, amikor meglátnak bennünket.

Gímszarvasok, dámszarvasok: lebegő világító-tekintetek vad birodalma. Naaaaagy sárga szempárok, ahogy az emberre merednek, teljesen „Kedvencek temetője” utánérzés.

Vaddisznók: éjszakai nagy lakberendezésekbe, családi vitákba, közös dagonyázásokba tekinthetünk be, melyeket nappal az ember nem igen láthat…

Ha van kedved egy izgalmas éjszakai kalandhoz, a részletekért ideklikk. Fontos, hogy a túrára mindenkinek zseblámpát kell vinnie magával! Csernus Imrével szólva: "Bevállalod?!?" :) Én ott leszek!

Fotó: Miss Daisy, Budakeszi Vadaspark, Google

A négynapos ünnepen vezetett sétán jártam a Fűvészkertben. Gyerekkorom óta nem voltam ott. Az őszi színek csodálatosak a botanikus kertben, ahol egy trópusi vízi növény, a Victoria kötötte le leginkább a figyelmemet.

Az 1800-as évek második felétől a botanikuskertek komoly erőfeszítéseket tettek, hogy hozzájussanak néhány, az Amasonas vidékéről származó Victoria maghoz, mert az ilyen egzotikumok jelenléte nagyon megnövelte a kertek látogatottságát.

Az üvegházakban fűtött vizű medencét alakítottak ki, vagy külön épületet, ún. viktóriaházat emeltek erre a célra. A növény egyébként a 30 C fok körüli vizeket, mocsarakat szereti, kellenek tehát a speciális körülmények.

A növény a nevét onnan kapta, hogy, amikor megérkezett Európába és Angliába, és nagy nehezen itt is sikerült nemesteni, egy brit kertész az első példányt a királynőnek ajándékozta.

A növény szépségét az adja, hogy lapos, bőrszerű, fényes levelei a 2 méter átmérőt is elérhetik. A levél fonákján található sűrű, több méteres gyökérrendszer lehetővé teszi, hogy megfelelő súllyelosztással 80 kg homokot is elbírjon és a víz felszínén tartson.

Gyönyörű virággal rendelkezik, nyílása és virág a megtermékenyülése botanikai látvánosságnak számít, a botanikus kertekben kiemelt éjszakai látványosság.

Hazánkban először 1847-ben nyílt, Procopp Jenő orvos, amatőr botanikus rákosfalvai kertjében. Budapestre a Fűvészkertbe Kassáról került. Itt azóta egészen máig megtekinthető. Érdemes meglátogatni a többi növénnyel együtt, a Fűvészkertben van látnivaló bőven, ugyanis közel 7000 növényfajnak ad otthont.

Képek: Miss Daisy