A szomszéd kertje

A szelídgesztenyefa hosszú életű növény, van, hogy 2-500 évig is elél, 20-30 méter magasra nő. Sikeresen ott tud fennmaradni, ahol az évi csapadékmennyiség 600 mm körül van, az évi átlagos hőmérséklet pedig 9 C. Magyarországon a szelídgesztenye nagyobb számban azokon a területeken fordul elő, amelyeknek éghajlatában szubmediterrán, szubatlanti vagy szubalpin hatások érvényesülnek. 

A szúrós kopáncsban fejlődő makkok éretten felnyílnak, a termés a földre hull, szüretkor, októberben a földről szedik össze. Sok szelídgesztenye terem a Dunakanyarban, a Mecsekben, az Alpok alján. A legöregebb gesztenye állomány Zengővárkonyban látható.

Idén azonban nem volt jó a termés, tizedannyi termett az országban. Az eső hiányát megsínylették a fák, ami nem csak a mennyiségben mutatkozik meg, de abban is, hogy meglehetősen kis szemű gesztenyék termettek az idén. Ez az árakon is érződik, a gesztenye kilója 1200-1500 forint a piacon.

Ha ültetnél egy csemetét, jó, ha tudod, hogy szelídgesztenyefát csak nagy kertben érdemes telepíteni, mert magassága a harminc métert is eléri, miközben terjedelmes koronát növeszt. A fogazott szélű, arasznyi méretű, elsárgult levelek ősszel sem válnak meg a fától, csak a tavaszi kihajtás előtt hullanak le. E tulajdonságuk miatt télen is szép díszei a kertnek.

Csemeték a nagyobb választékkal rendelkező faiskolákban szerezhetők be. Az ültetés történhet tavasszal vagy ősszel. A tavaszi ültetéshez célszerű még a fagyok beállta előtt megásni a gödröt. A szelídgesztenye homokos, agyagos, de mindenképpen savas kémhatású földben fejlődik megfelelően, meszes talajban viszont elpusztul. Íme egy kapitális példány, ami szerencséjére jó minőségű földbe került.

A gesztenye a száraztermésű héjas gyümölcsök - vagyis a diófélék közé tartozik, de összetétele alapján a zöldségfélékhez, gyümölcsökhöz áll közelebb. A többi diófélével összehasonlítva sokkal kevesebb zsírt és fehérjét tartalmaz, ami miatt energiatartalma is jóval alacsonyabb.

A gesztenyét eleink a leggyakrabban lyukas aljú, nyeles serpenyőben sütötték. Egyes vidékeken burgonyaként főve ették, de megdarálva, a kemencében jól kiszárítva lisztet is készítettek belőle. A gesztenyéből különböző tészták készültek vagy kenyérként sütötték és fogyasztották. 

S, hogy mi készülhet a gesztenyéből még? Például méz. Virága jó méhlegelő, a gesztenyeméz különleges csemege.

Manapság vaslapon sütik és árulják az utcákon az illatos gesztenyét – most Karácsony előtt is egyre többet látni az árusokat. A mutatványhoz parádé is jár, az árusok dickensi figuráknak öltözve, pelerinben, cilinderben árulják a karácsonyi finomságot.

Aki ad magára, magyar gesztenyét süt. Aki nem az az olcsóbb, nagyobb szemű és kevésbé jóízű kínait árulja. A gesztenyét az árus sniccerrel vágja meg és a vaslapon jól átsüti. A túlsütött példányok élvezeti értéke csekély.

Közkedvelt édesség a gesztenyepüré tejszínhabbal is. Ez érdekes módon csak az egykori Monarchia országaiban terjedt el, más országokban szinte ismeretlen! Édesítsétek meg ti is az edventi időszakot gesztenyével, garantáltan ünnepi hangulatba ringat!

Fotó: Miss Daisy, 1001 Wallpaper, Pinterest