A szomszéd kertje

Az ünnep kapcsán, ha nem is mindent, de a legfontosabb tudnivalókat igyekszünk összeszedni e gyönyörű növényről.

A pünkösdi rózsa nevét, nem túl meglepő módon, a pünkösdi időszakban nyíló hatalmas halványrózsaszíntől mély bordóig számtalan árnyalatban nyíló virágairól kapta, mely a névadókat a rózsára emlékeztette. Másik elnevezése, a bazsarózsa egy fokkal érdekesebb: a távol keleten közel kétezer éve gyógynövényként termesztett növény az Oszmán Birodalmon keresztül, török közvetítéssel került a Kárpát-medencébe. Magas ára miatt elsősorban a török nemesek és tisztségviselők tartották, így ragadt rá a basa rózsa név, mely később a ma ismert és széles körbe használt bazsarózsára módosult.  

Ennyit a történelemről. A Paeoniák nemzetségébe tartozó bazsarózsák latin nevüket a görög mitológia isteneit gyógyító orvos, Paiontól kapták. Mint említettük a növény évszázadok óta termesztik orvosságként. A gyökerében található paeoniflorin segítségével sárgaságot, reumát, vese- és hólyaghurutot gyógyítottak. Óvatosan kezdjünk azonban házi orvosságkészítésbe! Csak a tavasszal és ősszel kiásott gumókban található meg az anyag, a többi időszakban szedett mérgező lehet.

A növény igen hálás, igényei nem túl nagyok. Imádja a napfényt, bár a túl sok fénytől virágai színe elhalványodhat. Ennek ellenére olyan helyre ültessük, ahol legalább szűrt fényt folyamatosan kap. A talajigénye sem túl különleges, enyhén meszes, mély termőrétegű földeket kedveli. A 60-80 centiméterre megnövő növény május közepétől hatalmas virágokat hoz, melyek súlya alatt könnyen meghajolhatnak a növény, így érdemes karóhoz kötni őket. Ha megvan az ideális hely, a legjobb ha nyár végén, vagy koraősszel ültetjük el a növényeket, ilyenkor a gyökérzetnek van elég ideje megerősödni a téli fagyok előtt.

A növény nyáron folyamatosan igényli a vizet, bőségesen öntözzük, de ügyeljünk rá, hogy a rossz vízáteresztő képességű földben megmaradó pangó vízre igen érzékeny. Ilyen adottságú helyre, csak talajjavítás után, vagy inkább ne is ültessük. Ősztől kora tavaszig idehaza általában elég a csapadék, így nincs szüksége külön gondozásra, bár a tavaszi fagyok ellen, ha megindult már fejlődése ne  árt ha betakarjuk.

Különösebb tápanyag utánpótlásra nincs szüksége, de egy kis szarvasmarhatrágyát, vagy a tövek köré szórt friss humuszos föld biztosan hatalmas, színpompás virágokkal hálál meg.