A kertitörpék igazán megosztó kis jószágok. Az emberek általában „gusztustalan giccsként” vagy függőséget okozó „szép és vicces” kerti dekorációként tekintenek rájuk. Akárhogy is , a törpék és manók porcelán, kerámia, majd fröccsöntött változatai évszázadok óta lakják Európa kertjeit. Igazán népszerűek a 18. században lettek és azóta is rendszeresen találkozni velük.
2001-ig mégsem volt igazi „celeb” a kertitörpék közt. Ekkor került a mozikba, és aratott nagy sikert azonban az Amélie csodálatos élete, melyben a számos furcsa szokással és hóborttal megáldott főhősnő egy nap úgy dönt, világkörüli útra indítja megözvegyült apja egy kertitörpéjét, mely anyjának évek óta díszítgetett sírján szolgál csúcsdíszként. Egy légi utaskísérő barátnőjének hála a törpe rengeteg helyre eljut, és természetesen minden helyi nevezetességgel „lefotózza magát.” A tipikus turistafotókat pedig hazaküldi gazdájának, aki nem tudja mire vélni a dolgot.
Hozzátartozik azonban az igazsághoz, hogy az ötlet nem a francia forgatókönyvírók színes fantáziáját dicséri. Az első ilyen, Travelling gnome prankként (utazó törpés ávterés) elhíresült viccet még 1980-ban követte el egy ausztrál fiatalember, nevezetesen Phil Tibble. Az általa meglovasított törp még üzenetet is hagyott, miszerint nem bírja tovább a magányt és elmegy világot látni. 
