A szomszéd kertje

Idén kísérletbe kezdtem. Kipróbáltam, hogy lehet-e cserépben epret, akarom mondani szamócát termeszteni. Ugyanis, amikor nekifutottam a kérdésnek az első dolog, amit megtudtam, hogy az amit én - és a legtöbb ember - eperként ismer, az nem is eper. 

No, de kanyarodjunk vissza a termesztéshez! A szamócát többféle módon lehet termeszteni. A legelterjedtebb termesztési módnál először trágyázással készíted elő a talajt, illetve szükség esetén fertőtleníted- mondjuk Basudin granulátummal. Ezután nagyjából 1 méteres ágyásokat alakítasz ki. Majd letakarod az ágyásokat fekete fóliával. Így a talaj nem gyomosodik, a víz lassabban párolog, és az érő félben lévő gyümölcsök gyorsabban megszáradnak egy-egy eső vagy párásabb reggel után. A fóliába 30-40 cm-ként lyukakat vágsz - három sorban - és ezen keresztül ülteted el a palántákat, lehetőleg augusztusban. 

Na, ez az a módszer, ami nálam szóba sem jöhetett, hiszen cserépben próbálkoztam. Frigó palántákat vásároltam - ezeket hűtőházban teleltetik át és tavasszal hozzák forgalomba. Majd beszereztem a szamóca legjobb barátját a barna homoktalajt és ebbe átültettem a kis palántáimat. 

A kertészetben azt mondták, hogy nagyjából 10 hét után szedhetem a tövekről az első gyümölcsöket. Ez így is történt, bár a szomszédot nem kellett áthívnom a szüreteléshez, ezzel megbirkóztunk magunk is (12 szemről beszélünk). Az is biztos, hogy az eperlekvárt sem ebből fogom készíteni idén.

A tanulságok: A kísérlet sikeres volt és az otthon termesztett szamóca íze nem hasonlítható a piacon vásároltéhoz. Semmihez sem fogható ugyanis a még napmeleg szamóca zamata.  Azt érdemes kiemelni, hogy cserélni kellett a cserép alá tett edényt nagyobbra, hiszen a szamóca rendkívül vízigényes. A kicsi tálka miatt reggel-este locsolni kellett és ez elég nagy macera volt.

Elméletileg három évet biztosan kibírnak a tövek, ha gondosan utógondozod őket - trágyázod és locsolod. Locsolni mindig kell, igen szomjas darab egész vegetációs ideje alatt. Szóval tennivaló most is akad velük. Kíváncsian várom, hogy túlélik-e a töveim, a most még távolinak tűnő telet!

Képek: itt, itt, itt és a szomszéd kertje.